Szenvedélyesen szeretek enni, főzni és utazni. Egy ideje itt írok ezekről a szenvedélyekről ...

2012. október 30., kedd

Rakott krumpli – olaszosan, kolbászosan, krémesen




Van egy komoly problémám a rakott krumplival. Mégpedig az, hogy nem bírom abbahagyni az evését.

Biztosan mindenkinek van olyan étel, amiből mindig túleszi magát. Én a rakott krumplival vagyok így.
Igaz, én szinte soha nem az úgymond hagyományos verziót készítem, nekem az túl darabos és túlszáraz. Nálam a rakott krumpliban tomboljanak az ízek és legyen nagyon szaftos és krémes. Persze ne ússzon a nyers krumpliból kifővő híg lében, ezért mindig szigorúan héjában előfőzöm a krumplit.
Számtalan rakott krumpli verziót bemutattam már:

Heti menüajánlat: ezerarcú rakott krumpli – mindig kicsit másképp


No és még ezen a válogatáson felül is több recept bujkál itt az oldalon.

Most ismét az a helyzet állt elő, hogy volt itthon ez is meg az is, rögtön bevillant, hogy rakott krumpli lesz belőle, hiszen mostanában kerültem. Csakis azért, mert mindig elhessegetem, hiszen jól tudom, megint túleszem magamat belőle. Most vállaltam a kockázatot.

Hozzávalók 4-6 adaghoz:

8 közepes sárgakrumpli héjában főzve
8 keményre főzött tojás
10 dkg jó házikolbász
1 fej fehérhagyma
8-10 bazsalikom levél
8 dkg vaj
2 dl tejszín
3 dl tejföl
20 dkg mozzarella – 2 golyó
só bors

Cserépedényt vastagon kivajaztam, a maradék vaj felében megdinszteltem az apróra vágott hagymát. Hozzáadtam a kisebb kockákra vágott kolbászt és addig sütöttem csak, hogy meginduljon a zsírja. Elkevertem benne a csíkra vágott bazsalikomleveleket és még fél percig sütöttem. Félretettem.
A maradék vajat megolvasztottam. A tejfölt a tejszínnel kikevertem és kellemesen sósra ízesítettem. Már csak rétegeznem kellett a hozzávalókat.

Vékony karikára vágtam a krumpli felét és leraktam a cserépben. Sóztam, borsoztam, megcsorgattam a vaj, majd a krém felével. A krémre a tojás felét finomra reszeltem, majd beterítettem a hagymás-kolbászos raguval. Az egyik mozzarella golyó felét vékonyra szeleteltem és befedtem vele. A maradék tojást is finomra reszeltem, erre a maradék krumplit fektettem vékonyan szeletelve, majd sóztam, borsoztam, meglocsoltam a maradék vajjal és befedtem a maradék krémmel.
A másik, vékonyra szelt mozzarella golyó szeletekkel terítettem be az immár összekészített rakott krumplit.
180 C fokra előmelegített sütőbe toltam és 40 percig sütöttem.

Nem ez az első alkalom, hogy bazsalikomos hagymás raguval készítem a rakott krumplit, érdemes kipróbálni, mert valami nagyon finom. A jó kolbásztól nagyszerűen ízes, a tejföl-tejszín keveréktől pedig csodásan krémes lesz.

Érdemes ez a verzió is a kipróbálásra, de vigyázat!  Nem lehet abbahagyni az evését! ... :)





2012. október 29., hétfő

Pikáns, mézes-mustáros csirkecombok – vele sült almával, parmezános burgonya-flánnal




Mostanában rendkívül kreatív korszakomat élem a konyhában. Szerintem egy háziasszony (aki történetesen gasztroblogger is egyben) kreativitása nem feltétlenül nagyon extra vagy bonyolult ételekben kell, hogy kiteljesedjen. Én most éppen így vagyok ezzel, egyszerű, ízletes ételeket készítek a hétköznapokra, de mindbe beleviszek egy kis újszerűséget. Vagy ízben, vagy elkészítésben.

Egyébként érzékelem, hogy az olvasóimnál is ezek az ételek a népszerűek, hiszen ez a blog nem művészi kivitelű, bonyolult remekművekről szól, hanem a változatos, ízletes, követhető, hétköznapi és ünnepi ételekről.

Mindenképpen meg kell említenem, hogy az egészben sült csirkecomb a Kisfiam jóvoltából került mostanában reflektorfénybe, itt írtam róla:

„Fajita” sült csirkecomb pirított zöldségekkel – karcsúsítás élvezettel


Már alig vártam, hogy újabb sült csirkecomb verzióval szálljak versenybe az iskolai menzával. Most, hogy már utána vagyok, nagyszerű ízeket sikerült csempésznem ebbe az „egyszeregy” nehézségi fokú ételbe.

4 szép nagy csirkecomb állt rendelkezésemre, éppen akkorák, hogy alig férjenek el a kedvenc lasagnés cseréptálamban.
Mindenképpen mézes-mustáros alapot terveztem, de gondoltam egyet és még kevertem bele néhány egymással jó kölcsönhatásban lévő fűszert.

Hozzávalók 4 adaghoz:

4 nagy csirkecomb
2 alma
1 dl száraz fehérbor (mondjuk cserszegi fűszeres)

A páchoz:

4 evőkanál mustár (a dijoni meghálálja magát)
1 evőkanál méz
2 evőkanál olaj (olíva, mogyoró vagy napraforgó)
1 teáskanál őrölt chili
1 teáskanál morzsolt majoránna
1 teáskanál morzsolt oregánó
½ teáskanál őrölt koriander
½ teáskanál őrölt feketebors
2 teáskanál fokhagymapor

A csirkecombokat sóztam és alaposan átkentem a páccal. Cserépedénybe rendeztem őket és fél órán át hagytam pácolódni szobahőmérsékleten. 200 C fokra előmelegített sütőbe toltam és 25 perc alatt megpirítottam. Ekkor meglocsoltam a kisült zsírjával és aláöntöttem a fehérbort. 5-10 percenként meglocsoltam a szaftjával, majd 25 perc múlva mellédobtam a héjas, magháztól megszabadított almagerezdeket. Még 10 percig sütöttem együtt az almát a csirkecombokkal, majd leöntöttem alóla a szaftját, amit serpenyőben, magas lángon besűrítettem.









Közben elkészítettem a burgonya-flánt, ahogyan itt leírtam:


Parmezános burgonya-flán




A vele sült almagerezdekkel, besűrített szaftjával és burgonya-flánnal tálaltam a fantasztikusan ízletes csirkecombokat.

Máris vannak újabb ötleteim a sorozat folytatására … :)




2012. október 28., vasárnap

Parmezános burgonya-flán




Ha valaki még nem próbálkozott burgonya-flán készítésével, akkor itt a remek alkalom. Egy szakácskönyvből „loptam” az ötletet ősrégen, azóta többféleképpen is elkészítettem, melyekből néhányat már be is mutattam itt az oldalon:


10 + 2 legjobb köret krumpliból


Fokhagymás párolt spenóttal és mozzarellával töltött pulykamell burgonya-flánnal


Egy új ízesítéssel terveztem sült csirkecombot - meséltem róla, hogy mostanában versenyre keltem az iskolai menzával sült csirkecomb „ügyben”:

„Fajita” sült csirkecomb pirított zöldségekkel – karcsúsítás élvezettel


Valami újszerű köreten törtem a fejemet, amikor az elsők között ugrott be a burgonya-flán. Nagyon örültem az ötletnek, olyannyira, hogy most egy újabb ízesítéssel készítettem el.

Hozzávalók 4 adaghoz:

5 db közepes sárgaburgonya
5 dkg vaj
1 tojás
1 fej fehérhagyma
1 evőkanál vaj
2 evőkanál parmezánmorzsa
2 evőkanál forró tejszín vagy zsíros tej
só, frissen őrölt bors és szerecsendió
1 kis darabka vaj a szuflé formák kenéséhez

A cserép szuflé formákat egy kis darabka vajjal kikentem és hűtőbe tettem.
A krumplikat lesikáltam, fóliába csomagoltam és betettem a sütő aljába, amíg a csirkecombok sültek a cserépben középső bordamagasságon. 45 perc múlva kivettem a krumplikat és forrón lehúztam a héját. Fazékba dobáltam őket (igen, hiszen még tűzforróak:) rögtön négyfelé vágtam őket és mellédobtam a vajat, hogy a hőtől megolvadjon. A fazekat lefedtem. 1-2 perc múlva összetörtem és habosra kevertem és hagytam hűlni (már elég hűvös volt a teraszon, úgyhogy ott hűlt).
Míg sült a krumpli, addig egy evőkanál vajon megdinszteltem az apróra vágott hagymát. Forró vajra dobtam a hagymát, majd a hőt csökkentve lassan, puhára dinszteltem. Félre tettem és hagytam kihűlni.
Hozzáadtam a szobahőmérsékletre hűlt vajas krumplipüréhez egy elhabart tojást, amivel alaposan elkevertem, majd hozzáadtam a vajas dinsztelt hagymát és a parmezánmorzsát majd  fűszereztem. Alaposan elkevertem.
A kivajazott formákat kivettem a hűtőből és megtöltöttem a kész pürékrémmel. Tepsibe kétujjnyi forró vizet töltöttem és beleállítottam a formákat. 200 C fokra felforrósított sütőbe toltam és 20 percig sütöttem. 






Kivettem a tálkákat a vízfürdőből, 5 percig hagytam pihenni, majd késsel a széleket meglazítva tányérokra borítottam a flánokat.

 Jaj, nagyon finom burgonya-flán készült ismét, sok elismerést zsebeltem be vele a családtól. Az új ízesítésű sült csirkecombokkal sem sültem fel, legközelebb erről mesélek. 



2012. október 27., szombat

Egyben sült szűzpecsenye „olaszosan” - csőben sült sajtos pennével




Gyakran előfordul velem, hogy „hirtelen” abból kell főznöm, ami a hűtőben/spájzban éppen a rendelkezésemre áll.

Bajnokság volt Trisztánnak, ahová mind elkísértük, illetve szabadtéri programokat terveztünk az elmúlt hosszú hétvége alkalmával, de egy nap mégis maradt, amikor jobbnak láttuk itthon maradni.
Szeretem néha kiüríteni a hűtőt, egyrészt, hogy legközelebb alapból feltölthessem, másrészt, hogy ne az irányítson leggyakrabban a főzésben, hogy ezt is fel kellene már használni, meg azt is. A hosszú hétvége előtt szándékosan kihagytam a bevásárlást.
Most lehet azon mosolyogni, hogy milyen pazar ebédet sikerült rittyentenem a „semmiből”, pedig ez majdnem igaz.
Jobban szeretek friss húsból főzni, de természetesen mindig tartok egy-két adag, különböző húsfélét a fagyasztóban „rosszabb” napokra. Ezeket is záros határidőn belül felhasználom, mert nem tesz jót a húsoknak a hosszas fagyasztás. A napokban vettem jó áron szűzpecsenyét, mintha csak éreztem volna, hogy hamarosan nagy hasznát veszem. Nem csak rendkívül nemes ez a húsféle, de roppant egyszerűen és gyorsan elkészíthető. A gyorson van a fő hangsúly, hiszen a szűzpecsenyét nem érdemes túlsütni, akkor lesz szaftos, omlós és rendkívül ízletes.
Körülnéztem a spájzban és a hűtőben, és hamarosan összeállt a menü a fejemben.

Először a csőben sült sajtos pennét készítettem el, hiszen ezt kétszer kell sütni, gondoltam a köztes időben előkészítem az olaszos szűzpecsenyét és végül frissen, forrón és egyszerre tálalom őket.
Rachel Allen nem régen megjelent szakácskönyvéből merítettem az ihletet a csőben sült sajtos pennéhez:

Csőben sült sajtos penne – majdnem sajtos makaróni by Rachel Allen





A szűzpecsenyét az alábbiak szerint készítettem el.


Hozzávalók 4 (ebéd) adaghoz:

1 nagyobb szűzpecsenye, jelen esetben majdnem 50 dkg-os
20 dkg mozzarella, két 10 dkg-os golyó
10 kisebb bazsalikomlevél, vagy 5 nagyobb
só, frissen őrölt bors
vaj és olívaolaj a sütéshez

A megtisztított egész szűzpecsenyét vaj-olívaolaj keverékén vastagaljú serpenyőben néhány perc alatt körbesütöttem. Csak közvetlenül sütés előtt sóztam, borsoztam. Megfelelően felforrósított serpenyőben érdemes ezt a műveletet elvégezni, és körbeforgatva oldalanként 1-2 percig sütni. Miután kérget sütöttem a szűzpecsenyére tányérra emeltem, és lazán fóliával befedve15 percig pihentettem, mielőtt felszeleteltem.
A pihentetés nagyon fontos, hiszen különben a szeleteléskor kifolyik a hús értékes szaftja, leve, zamata.

Rézsútosan megvágva 5 részre daraboltam. A visszamaradt zsiradék egy részét a tepsire öntöttem, erre rendeztem el a csodásan rózsaszín szűzérméket. Friss bazsalikom leveleket fektettem rájuk, majd befedtem a fél mozzarella golyókkal. A hús két végéhez egy fél golyót még kétfelé vágtam. A maradék zsiradékkal még meglocsoltam a rakott hússzeleteket.
Grill programon csak addig sütöttem, míg a mozzarella megfolyt és enyhén pirulni kezdett a teteje. Nem érdemes túlsütni, hogy a szűzérmék ne süljenek teljesen át, a közepük maradjon enyhén rózsaszín. Szerintem így a legfinomabb. Nem átsütve, de nem is „véresen”.










Az egész családnak nagyon ízlett az olaszos szűzpecsenye a csőben sült sajtos pennével. Említettem már, hogy különösen kedvelem a „hirtelen felindulásból” készült ételeimet.




2012. október 26., péntek

Kovászos kenyér – még pár szó a természetes kovászról







Minden egyes kisült – kézműves – kenyér egy-egy egyéniség. Nem átallom hát akár mindet bemutatni itt az oldalon, pedig csaknem éppúgy készült, mint az előző. Minden eddig készült kenyeremet felismerem képről, hogy mikor, milyen összetételben készült, mert összetéveszthetetlenek. Másképpen reped, más az árnyalata, más a formája, de egyben azonosak: mind igazi kézműves házikenyér.

Ez a kenyér attól különleges, hogy nagyon „elemében volt” a kovász, amit „felélesztettem” hozzá. Készítettem róla képet, jól látszik, hogy nem csak habzik, de megalapozott, sűrű és sugárzik belőle a nyugodt erő.
Ilyenkor már az első dagasztásnál érzem, hogy nagyon együttműködő. Már az első dagasztás utáni kelesztésnél könnyű, levegős és bársonyos a tészta. 




A kezdeti időszakban nekem is kicsit nyűgösnek tűnt a kovásszal való törődés, de a házi kenyérsütés igazi türelemjáték. Csak az nyer, aki türelmes és elszánt. Jó hírem viszont, hogy a jó báziskovászt elég egyszer felnevelni, az általam kikísérletezett és publikált fogásokkal sokáig, és egyre jobb minőségben, életben tartható.


Sok-sok kérdést kapok a kovásszal kapcsolatban azoktól, akik az első kovászukat nevelik.
Vannak olyan források, ahol már 5-6 napos kovásszal is ajánlják a kenyérsütést. Ha megkel vele a kenyér, akkor nincs nagy baj, de egészen biztosan nem elég érett ez a kovász ahhoz, hogy igazán jóízű kenyeret süssünk belőle. Véleményem szerint.
Nekem az a tapasztalatom, hogy a friss kovász kiszámíthatatlan és gyakran eredményez savanykás ízt. Neveljük 10 napig a kovászt, és süssünk belőle, mondjuk kétnaponta kenyeret és figyeljük meg a kenyér minőségét.
Egy részt etetés után tegyünk hűtőbe és hagyjuk 2 hétig pihenni, öregedni, fejlődni.
Két hét után egy részt aktiváljunk, egy részt pedig hűtsünk le újra. Az aktivált kovászból süssünk kenyeret és hasonlítsuk össze a friss kovászból készült kenyérrel. Amíg ezzel „szórakozunk”, addig egyre inkább megismerjük a kovász működését és a kovászos kenyérsütésben is rutinra teszünk szert. Még mindig csak egy hónap telt ahhoz képest, amikor belekezdtünk.

A természetes kovászt úgy 2-3 hónapig altathatjuk, ennyi idő elteltével ébresszük fel és süssünk belőle kenyeret. Frissítsük, és újra van 2-3 hónapig hűthető báziskovászunk.
Nekem 6-8 kovászom is van a hűtőben, attól függően ébresztem fel őket, hogy mióta alszanak. Van, hogy hetekig nem sütök kenyeret, főleg nyáron, de kovászom mindig van, melyet bármikor aktiválhatok.
Egy biztos, a megfigyelés és a tapasztalat az, melynek megszerzését egy leírás nem tudja pótolni. Úgyhogy jómagam csak kiindulópontot, a magam által megszerzett fortélyokat és az útmutatást tudom megadni, de tapasztalatot, rutint nem.
Ígérem, ha valaki rátalál a jó kovászos kenyérsütés ízére, akkor mindig ez lesz számára a mérce.
A jobboldali szélgyűjteményben minden érdeklődő megtalálja a természetes kovásszal és kovászos kenyérsütéssel kapcsolatos eddigi tapasztalataimat. Érdemes végigolvasni, akár mindet.

Ez a kenyér is éppúgy készült, mint a békebeli kovászos kenyerem, melynek receptje, leírása, itt olvasható. Most nem cserépben, hanem újra öntött vas wokban sütöttem, ahogyan itt bemutattam.

Szívesebben sütök dagasztott kenyeret, mert bár munka és időigényesebb, mint a "törődésmentes"dagasztás nélküli kenyér, de sokkalta kidolgozottabb és sokkal tovább marad friss, puha. Számtalan nagyszerű dnk kenyér receptje olvasható az oldalon, melyet csak akkor "kapok elő", ha tényleg nincs lehetőségem és időm, hogy megadjam a kenyérsütés módját. Érdemes megtapasztalni a különbséget!






Most Ő sült ki belőle, és azonnal az egyik kedvencem lett. Majd kicsattan az életerőtől! Szemrevaló, gömbölyded az alakja, a héja ropog, a belezete laza, bársonyos és levegős.

Pástétomot készítettem hozzá, ezt is hamarosan bemutatom. 








Szenvedélyesen szeretek kovászos kenyeret sütni. Jó ideje biztosra megyek, mégis mindegyikben rejtőzik egy parányi titok. Persze csak addig, amíg megvágom és beleharapok. Ez a kovászos kenyér ajándéka megalkotójának. Így hálálja meg a türelmet és a figyelmet.

Nekem ne mondja senki, hogy a természetes kovász nem nagy dolog, nem kell túlmisztifikálni! Az egyik legcsodálatosabb dolog, amit konyhai pályafutásom alatt megtapasztalhattam. 
Related Posts with Thumbnails